Tavasszal, ahogy lekerülnek a lábakról a harisnyák, sok nő lábszárán és combján láthatóvá válnak a legyezőszerűen szétterülő seprűvénák, a kisebb-nagyobb visszértágulatok, és a bőr vörösesbarna elszíneződése. Igazi népbetegségről van szó, ami a lakosság ötödét érinti valamilyen mértékben.
A meleg idő beköszönte sokaknak együtt jár a lábak gyakori elnehezedésével, fáradékonyságával, sőt fájdalmával. A lábszárak és a bokák környéke duzzadtabbá válik, amihez gyakran társul kínzó viszketés és éjszakai lábikra görcs. Sokan nem is tudják, hogy komoly betegségről van szó. Pedig ezek a kezdetben inkább csak esztétikai jellegű, apró kellemetlenséget okozó tünetek megfelelő figyelem és ellátás híján állandó, az életminőséget jelentősen rontó szövődményekhez is vezethetnek. Felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság húsz százalékát érintik a vénás betegségek. Aktív kezelésre a lakosság hat-nyolc százaléka szorul. 1-2 százalékban szövődmények is felléphetnek, melyek 50%-ában az érintettek munkaképtelenné válnak. E betegségek társadalmi és egyéni költségei jelentősek, többek között azért, mert sokan még súlyos panaszokkal sem fordulnak orvoshoz. A vénás rendellenességek főként a nőket érintik (az összes ilyen betegségben szenvedők kétharmada nő). Az első tünetek már 30 éves kor után megjelenhetnek, a szövődmények többsége, mint például a vénás keringési elégtelenség, a visszérgyulladás, a trombózis, a lábszárfekély vagy a visszeres vérzés azonban általában csak 50 éves kor körül alakul ki először.
Bár a kutatások szerint a vénás betegségek kifejlődésében szerepet játszik a genetikai hajlam, ugyanakkor a testmozgás hiánya, a tömeges ülő és állómunka, a túlsúly, a túl szoros ruhák, a nem megfelelő (pl. túl magas sarkú) cipők viselése, a terhesség és a szülések, valamint a túlzott meleg, például a szauna vagy a termálfürdő, egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják a már meglévő vénás betegségeket. A fent felsorolt kockázati tényezők hatására idővel kitágulhatnak az elhasznált vér szállítására szolgáló vénák, aminek következtében a bennük lévő billentyűk már nem zárnak tökéletesen. A vér normál visszaáramlása a szívbe ilyenkor zavart szenved, és a pangó vér egy része a megnövekedett nyomás miatt elhagyja az érpályát, és a környező szövetekbe szivárog. Ekkor alakul ki a lábszár-ödéma: a nehéz és duzzadt láb érzése. A bőr vérellátása ilyenkor romlik, és akár egy kisebb sérülés is elegendő lehet ahhoz, hogy kialakuljon a nehezen gyógyuló, fájdalmas lábszárfekély.
Számos kezelési lehetőség létezik a visszér panaszok enyhítésére, úgymint kompressziós pólya vagy kompressziós harisnya viselése, speciális gyógytorna, bőrgyógyászati kezelés, visszérműtét, megfelelő cipő viselése, valamint a gyógyszeres kezelés. E kezelések célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás, valamint a vénafalak átjárhatóságának csökkentése.
Éppen ezekre képes a diozmin. Erősíti a vénák falát és javítja az erek rugalmasságát. A gyógyszer használata nyomán egészségesebb lesz a láb vérkeringése, csökkennek a kellemetlen panaszok, főként a lábdagadás, a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcs, a feszülés és a bőrviszketés. A gyógyszeres kezelés mellett az életmódváltás is elengedhetetlen. Meg kell próbálni többet mozogni, s olyan sportot választani, amely a láb és a lábfej izmait is megmozgatja (pl. séta, úszás, gyaloglás). A folyamatos ülést vagy állást időnként mozgással kell megszakítani. A magas sarkú, kényelmetlen cipők, a túl szoros ruhák viselését lehetőleg el kell kerülni. Reggelente hideg vízzel kell a lábat letusolni. Fürdés helyett a zuhanyozás ajánlott. Helyes a tartós szaunázás vagy termálfürdőzés elkerülése. Nem utolsó sorban nagyon ajánlott megszabadulni a felesleges kilóktól.
